Menü Bezárás

Erdély egyik legértékesebb gyöngyszeme kétség kívül a szovátai Medve-tó!

Nemrégiben a világ egyik legismertebb útikönyve, a Lonely Planet közzétett egy értékelést, amelyben bolygónk legszebb és legkülönlegesebb úti céljait mutatják be és rangsorolják. Ezt a listát egy szakértői csoport segítségével állították össze, de természetesen az utazók véleményét és a visszajelzéseket is figyelembe vették. Ezen a ranglistán a páratlan szépségű Erdély az elsők között szerepel, festői környezetével nemcsak Bajorországot és Izlandot, hanem még Hawaiit is maga mögé utasította.

Erdély egyik legértékesebb gyöngyszeme kétség kívül a szovátai Medve-tó!
Fotó: Flickr.com

Rengetek oka lehet egy turistának Erdélybe látogatni. Csak, hogy néhányat felsoroljunk, a teljesség igénye nélkül: a Fogarasi-havasok, a Békási-szoros, a Tordai-hasadék, a Gyilkos-tó vagy a Szent Anna-tó.

Ezek mellett Erdély egyik legértékesebb gyöngyszeme kétség kívül a szovátai Medve-tó. A kiterített medvebőrhöz hasonlító természeti képződmény két rekordot is magáénak tudhat. Egyrészt a Medve-tó a legnagyobb heliotermikus tó a világon, és ezzel egyedi Európában. A tó felszínét csapadékutánpótlásból származó édesvíz fedi, amely elősegíti a víz felmelegedését. A behatoló napsugarak a nagyobb sűrűségű, édesvízzel nem keveredő réteget felmelegítik, amely elraktározza a kapott energiát. Ezt nevezzük heliotermikus jelenségnek.

Másrészt, egyediségét annak is köszönheti, hogy az egyetlen tó a világon, amelynek keletkezését percnyi pontossággal ismerjük: 1875. május 27-én, 11 óra tájban jött létre, egy víznyelő természetes eltömődése következtében.

Erdély egyik legértékesebb gyöngyszeme kétség kívül a szovátai Medve-tó!
Fotó: Flickr.com

1901-ben Kalecsinszky Sándor vegyész kutatásokat végzett a Medve-tó összetételével kapcsolatosan. Ő volt az első, aki megállapította az érdekességnek számító heliotermia jelenségét, hogy a tó sós vize nem termális eredetű, és nem vegyi bomlás következtében melegszik fel.

A tó felszíne 40235 m², legnagyobb mélysége 17,5 m, hőmérséklete a mélységétől és az év időszakától függően változó: másfél méter mélyen 50-55 °C. Nátriumban, kalciumban, magnéziumban és vasban is rendkívül gazdag. Emellett a sós vizes fürdő a gyógyiszap kezeléssel együtt a különféle betegségekben szenvedőknek jelent gyógyírt. A többnyire szerves anyagokból álló gyógyiszapnak, melyet a tó fenekéről nyernek, stimuláló hatása van az emberi szervezetre, főleg a női és mozgásszervi betegségek gyógyításában alkalmazzák sikeresen.

A szovátai fürdőtelep napjainkban újabb felvirágzás kezdetén van. A szállodákat felújították, a tó környezetét rendbe tették, megteremtve ezáltal a minőségi gyógyturizmus lehetőségét.