Menü Bezárás

Megtévesztő adventi naptárral verik át a vásárlókat: több száz milliós kárt okoztak a csalók

Mesterséges intelligenciával készült képek, meghamisított vásárlói értékelések, ellopott webshoplogók és egy vecsési raktárig vezető szál. Kínai csalók több száz millió forinttal károsíthattak meg magyar vásárlókat: az ismert építőkockákra feltűnően hasonlító adventi naptár helyett sok esetben csak filléres műanyag lapocskák érkeznek, miközben a vevők adatai is kiszivároghattak.

Hetek óta nagyot megy a közösségi médiában egy karácsonyi hirdetés, amely 24 darab, saját kezűleg összerakható, az ismert építőkockák stílusát utánzó karácsonyfadíszt kínál 12 és 27 ezer forint közötti áron. A reklám azonban könnyen megtévesztheti a vásárlókat: a figurák szinte teljesen úgy néznek ki, mint a népszerű építőjáték elemei, valójában azonban nem erről van szó.

Petrásovits Zoltán szerint a csalók nagyon tudatosan játszanak az érzelmekre. A karácsonyi hangulatot és a gyermeki örömöt idéző látvány sokaknál azonnali vásárlási ingert vált ki, különösen azoknál, akik gyerekként nélkülöztek. Miközben egy eredeti készlet ára 40 ezer forintnál kezdődik, a jogsértően lemásolt elemek azt a benyomást keltik, mintha az ismert játék kicsinyített változatát lehetne megvenni töredékáron.

Az EuroAstra és a Scamhunter.hu Digitális Akciócsapat közös vizsgálata szerint az átverésnek már több mint 17 245 magyar károsultja lehet. Az átlagos veszteség eléri a 70 eurót, vagyis közel 28 ezer forintot, így a csalók összesen több száz millió forintot szedhettek be.

Felmerül a kérdés: miért éppen Magyarországon terjedt el ennyire ez a módszer?

Petrásovits Zoltán, az EuroAstra tényfeltárója és a Scamhunter.hu Digitális Akciócsapat szakértője szerint ennek egyik fő oka a hatósági gyakorlatban keresendő.

Mint mondta, Magyarországon az 50 ezer forintos szabálysértési értékhatár alatti eseteknél a rendőrség gyakran úgy tekint a történtekre, hogy ha a vásárló a megrendelt termék helyett ugyan kapott valamilyen csomagot, akkor az legfeljebb hibás teljesítésnek minősül. Ilyenkor az ügyet lezárják, a feljelentést pedig azzal utasítják el, hogy a vevő forduljon bírósághoz. Csakhogy ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy kínai csaló céggel szemben kellene fellépni.

Az Európai Unióban ráadásul hasonló szabálysértési értékhatárok vannak érvényben: ez több országban 150–190 euró, vagyis nagyjából 60–76 ezer forint közötti összeg. A csalók tudatosan ehhez igazítják az áraikat, így az egyes, külön-külön megtett feljelentéseket sok helyen elutasítják, az ügyek pedig szétaprózódnak.

Petrásovits szerint ha valaki feljelentést tesz az egyik településen, elutasítják, majd ugyanez történik máshol is. Így szinte lehetetlen összekapcsolni az egyes eseteket, ha minden érintettet külön-külön elutasítanak.