Győző két éve alig eszik, a nagyobbik lány, Evelin eddig is figyelt magára, de mi a helyzet a kisebbel, Virággal?
Nem boldogítja a fogyás, és szeretne nyugdíjba menni 46 évesen. Azért a világjárványtól eltekintve mégis csak boldog, mert sínre tette az életét.
Nem győzték dicsérni az alakját könyve, a Bea konyhája 2 bemutatóján Gáspár Beának. Látványosan sokat fogyott, és boldognak tűnt.
– Nem attól vagyok boldog, hogy fogyok, hanem attól, hogy normális kerékvágásban halad az életem – szögezte le Bea. – Jól fogy a most megjelent második könyvem. Sok felkérésem volt, igaz, hogy lemondták, de akkor is hívtak. Ha nem lenne a vírus, akkor tökéletesen boldog lennék. Mennék közönségtalálkozókra, dedikáló turnéra, lennének főzős felkérések, rendezvények és tartanék borvacsorát is. Most nincs, mert vigyázok az emberekre. Tavasszal sokat sírtam a pandémia miatt, nagyon megijedtem. Lehet, mert akkor nem lettem beteg, most bátrabb vagyok. De óvatos! Meghalt egy közeli ismerősünk a faluban, aki csak ötvennyolc éves volt, és ez elgondolkodtatott.
Sokan dicsérik az alakját, de Bea csak legyint. Úgy véli, lassan halad a fogyással, 92 kilóról indult, és most 76. Ez két ruhaméretet jelent, a 46-ost, 42-re cserélte. Pontosabban óvatos duhaj, még nem cserélte le a ruhatárát.
– Tizenhat kilót fogytam – mondja. – Most is jóllakom, csak sokkal több marad a tányéron, amit még mindig képes vagyok tele szedni. De nem fér be! Jó öt hónapja volt a műtét, azóta tágult valamennyit a gyomrom. Az elején nem bírtam inni csak kortyokat. A mai napig rettentő kevés folyadékot iszom, egy liter is alig van meg. De már egy húzóra lemegy egy deci. Az elején még egy capuccino sem fért be, most már kis szünettel kettőt is megbírok inni, és ez rettentő boldoggá tesz. Már nem csak felet, egy egész banánt is megbírok enni egyszerre – mondja büszkén. A mozgásról viszont hallani se akar: – Dehogy edzem! Pedig az ízületeimnek jó lenne, de még nem találtam olyan mozgásformát, ami tetszik. Életidegen nekem a sport. Viszont szeretnék újból magassarkúban járni. Régen egész nap az volt rajtam, most már…
Győző két éve alig eszik, a nagyobbik lány, Evelin eddig is figyelt magára, de mi a helyzet a kisebbel, Virággal?
– Elkezdte bosszantani, hogy az anyukája fogy – mosolyodik el Bea. – Ő is duci, kedveli a gyorséttermeket, de kezdi kitenni az életéből, és személyiedzőhöz jár. Az egy ruhaméret mínusz neki is megvan.
Kiderült, hogy Bea első könyvéből nem táraztak be otthon, ezért Evelin kérésére valahonnan be kell szerezniük egyet. Szerencsére után nyomott példány kapható.
– Kérve kérlel, hogy dedikáljak neki egyet – meséli Bea, majd meglepő indoklással rukkol elő: – Negyvenhat éves vagyok, limitált a korunk, ezért Evelin szeretne egy könyvet, hogyha nem leszek, akkor annak az útmutatása szerint főzzön. Ennek örültem – mondja, ami a kérés kegyetlenségét tekintve elég megdöbbentő, hiszen túl fiatal a halálhoz. – Sosem lehet tudni. Volt egy balesetünk is, az a biztos, ha a könyv itt lesz.
Ezek után nem is meglepő, hogy kijelenti:
– Nyugdíjba akarunk menni. Annyi ambiciózus fiatal van, át kell adni a helyet. A Romantic nem egy slágeres zenekar, a Győzike show-val média történelmet írtunk, a könyveimmel pedig egy másik dimenziót nyitottam. Ez valós, jól főzök, eszünk, más is akarhat ilyen jól főzni, és ehhez elég, ha kinyitja a szakácskönyvem.
Győző büszke a feleségére, aki szerinte nem csak a könyveiért, de azért is díjat érdemelne, hogy őt 27 éve elviseli. Van az több is, hiszen már az óvodát is együtt kezdték.
– Mindenszentekkor kivittem a temetőbe Bea könyvét, és megmutattam édesanyámnak – mesélte Győző, majd elárult egy családi titkot: – Amikor Bea elment a Konyhafőnökbe, első nap azt mondtam neki, elég egy váltóruha, délután úgyis hazaküldenek. Ha te ott tudsz főzni, meg szerepelni, akkor én Zámbó Jimmy leszek! Összevesztünk, el se búcsúztunk. Elment, és minden este hívott, hogy továbbjutott. Nagy öröm volt, amikor megtudtam, hogy ő lett a Konyhafőnök győztese. Ha nem a feleségem nyeri meg a tízmilliót, akkor nagy baj lett volna, mert akkor sajnos mindenünket elvettek. Azzal a tízmillióval annyira kisegítette a férjét, hogy ma is köszönöm.
