Egy férjes asszony éppen a szeretőjével tölti a délutánt a hálószobában.
A férje elvileg csak késő este érkezne haza, így egyikük sem számít semmiféle kellemetlen meglepetésre.
Egyszer csak azonban kulcs fordul a bejárati ajtóban, és a folyosóról felhangzik a férj hangja:
– Drágám, megjöttem! Képzeld, hamarabb végeztem!
Az asszony rémülten felugrik az ágyból, és kétségbeesetten a szeretőjéhez fordul.
– Úristen, ez a férjem! Gyorsan, csinálj valamit!
– És mégis mit csináljak?! – kérdezi a férfi pánikba esve. – Ugorjak ki az ablakon?
– Megőrültél?! A harmadikon vagyunk! Inkább állj be gyorsan abba a sarokba, és meg ne mozdulj!
A férfi értetlenül néz rá, de engedelmeskedik. Az asszony közben berohan a fürdőszobába, előkap egy flakon babaolajat és egy doboz hintőport.
– Most meg mit művelsz?! – kérdezi a szerető.
– Csak maradj nyugton, és bízz bennem!
A nő villámgyorsan bekeni a férfit babaolajjal, majd tetőtől talpig beszórja hintőporral. Néhány pillanat múlva a szerető úgy néz ki, mint egy fehér márványszobor.
– Na, most egyetlen szót se szólj! – suttogja az asszony. – Ne pislogj, ne mozogj, és tegyél úgy, mintha szobor lennél!
Alig fejezi be, amikor a férj belép a hálószobába.
– Szia, drágám! Hát te meg mit csinálsz?
– Jaj, semmi különöset, éppen rendet rakok! – feleli az asszony, és igyekszik természetesen viselkedni.
A férj azonban rögtön észreveszi a sarokban álló, meztelen férfialakot.
– Hát ez meg mi a csuda?!
– Ó, ez? – kérdezi az asszony ártatlanul. – Csak egy szobor, drágám!
– Egy szobor?! És mégis minek nekünk egy ilyen?
– Tudod, a Horváthék nemrég vettek egyet a hálószobájukba. Amikor legutóbb náluk jártam, annyira megtetszett, hogy gondoltam, nekünk is jól mutatna egy hasonló!
A férj közelebb lép, alaposan szemügyre veszi a mozdulatlan alakot, majd elismerően bólint.
– Hát, meg kell hagyni, elég élethű darab! Még az izmai is olyanok, mintha igaziak lennének.
– Ugye, milyen szép? – mosolyog idegesen az asszony.
– Na jó, ha neked ennyire tetszik, maradhat! – von vállat a férj. – Csak legközelebb azért szólj, mielőtt ilyen nagy dolgokat vásárolsz!
Az asszony megkönnyebbülten felsóhajt. Az este további része nyugodtan telik, megvacsoráznak, tévét néznek, majd lefekvéshez készülődnek.
A szerető eközben még mindig mozdulatlanul áll a hálószoba sarkában. Már minden porcikája sajog, de egyetlen mozdulatot sem mer tenni.
Késő este, amikor az asszony már elaludt, a férj halkan felkel az ágyból, és kimegy a konyhába.
A szerető magában megkönnyebbül.
– Na végre, talán most lesz alkalmam meglépni!
Ám mielőtt megmozdulhatna, a férj visszatér. Egyik kezében egy szál kolbászt, a másikban egy üveg bort és egy poharat tart.
Odamegy a sarokban álló alakhoz, leteszi elé az ételt és az italt, majd barátságosan megszólal:
– Tessék, barátom, egyél és igyál nyugodtan!
A szerető döbbenten mered rá, de továbbra sem mer megmozdulni.
A férj együttérzően megveregeti a vállát, majd hozzáteszi:
– Én három napig álltam így, mint egy hülye a Horváthéknál, és még egy pohár vizet sem kaptam!