Egy társasház harmadik emeletén lakó Nagy úrnak öt szép, egészséges gyermeke van.
Az alatta lakó Tóth házaspár viszont már hosszú évek óta hiába próbálkozik, sehogy sem sikerül nekik a családalapítás.
Egyik délután Tóth úr összefut a szomszédjával a lépcsőházban, és elhatározza, hogy végre kikéri a tanácsát.
– Mondja csak, kedves Nagy úr! Kérdezhetnék magától valami egészen személyeset?
– Hát persze, szomszéd úr! Csak nyugodtan!
– Tudja, a feleségemmel már évek óta szeretnénk gyereket, de valahogy sehogy sem jön össze. Maguknak meg öt is van! Árulja már el, mi a titka! Biztosan tud valami különleges módszert!
Nagy úr elmosolyodik, és magabiztosan megszólal:
– Hát, kedves szomszéd, ez sokkal egyszerűbb, mint gondolná! Nem kell hozzá más, csak egy kád meleg víz, egy kis kölni meg egy jó hosszú partvis!
Tóth úr értetlenül néz rá.
– Egy partvis?! Na de mégis minek? És hogyan lesz ebből gyerek?
– Ne türelmetlenkedjen, mindent elmagyarázok! Először is, szépen kiöltözteti a kedves feleségét, és elviszi egy elegáns étterembe vacsorázni.
– Rendben, ez eddig világos!
– Rendelnek valami finomat, isznak egy kis bort, esetleg pezsgőt, aztán táncolnak egyet. A lényeg, hogy az asszony igazán jól érezze magát!
– Értem, értem! – bólogat izgatottan Tóth. – És utána?
– Utána szépen hazamennek. Megengedi a kádat kellemesen meleg vízzel, segít a feleségének levetkőzni, aztán alaposan megfürdeti.
– Nagyszerű! És mi következik?
– Kiveszi a kádból, puha törölközővel szépen megtörölgeti, majd itt-ott egy kis kölnivel is beillatosítja, hogy mindenütt kellemes illata legyen!
Tóth úr már szinte remeg az izgalomtól.
– Jó, jó, szomszéd úr, mindent értek! A vacsora, a pezsgő, a fürdés, a kölni… De egy dolgot még mindig nem magyarázott meg!
– Na, mit nem ért?
– Hát azt, hogy az egészhez minek az a nyavalyás partvis?!
Nagy úr elégedetten elmosolyodik, majd teljes természetességgel válaszol:
– Azzal felkopog nekem, hogy jöhetek!
