A szegénység, mint mondják, nem szégyen, csak roppant kellemetlen tud lenni, mivel jelentősen rontja az életminőséget. Az anyagilag labilis emberek kénytelenek a megtakarítás különböző formáit választani a túlélés érdekében. De vannak olyanok is, akik tisztességes fizetésük mellett is úgy élnek, mintha szegények lennének, és ezt nevezzük „pszichológiai szegénységnek” – mely nem kevésbé mérgezheti meg a mindennapi életet, mint a valódi szegénység.
Íme néhány szokás, amely elárulja a pszichológiailag szegény embert. Ha a lenti felsorolás bármelyikét észrevesszük magunkon, igyekezzünk azonnal korrigálni, hogy ne mérgezzük tovább saját életünket.
1. A stabilitás választása a kínálkozó kilátások helyett
A szegény ember attól tart, hogy elveszíti az állását, még akkor is, ha ez nem az álmai munkahelye, és sem örömet, sem elegendő pénzt nem biztosít a mindennapi szükségleteire. Így aztán szinte biztos abban, hogy ha most elhagyja a „stabil” munkahelyét, nem talál majd annál jobbat.
Ezért ezek az emberek egész életükben aprópénzért dolgoznak, és nem fejlődnek, nem sajátítanak el új ismereteket és készségeket. Minden, ami a személyes és anyagi fejlődésükkel kapcsolatos, ijesztő számukra, ezért szorgalmasan kerülik.
2. Az időt és erőfeszítést pazarolják, nem a pénz
Egy szegény ember soha nem fog taxit rendelni, inkább türelmesen megvárja a buszt a megállóban, még akkor is, ha nagyon fázik vagy nehezek a csomagjai. A személyes kényelemre való pénzköltés ugyanis elfogadhatatlan számára.
3. A pénzhez való furcsa hozzáállás
A szegények kultuszként kezelik a pénzt. Képesek hatalmas felhajtást csinálni a boltban, ha nem adják oda számukra a maradék visszajárót. A pszichológiailag szegény ember egész nap képes szidni egy családtagját, amiért az a legdrágább tejet vette meg a legolcsóbb helyett. Valójában ez nem spórolás, hanem egy abnormális hozzáállás a pénzhez, amitől sürgősen meg kell szabadulni.
4. Félelem a saját szükségleteire való költekezéséről
A lelkileg szegény ember kényelmetlenséget és bűntudatot érez, amikor vásárol valamit magának. Az ok pedig a gyerekkorban, vagy a szülőkkel való kapcsolatban rejtőzhet. Felnőtt korában ez ilyen gyermek önmagát hibáztatja a többletkiadásokért.
5. Irracionális pénzköltés
Az a gyerek, akinek gyerekkorában nem volt költőpénze, mindent elköltheti, amije van, amikor elkezd pénzt keresni. Néha vásárlásai ámulatba ejtőek alaptalanságukkal és meggondolatlanságukkal. De a pénzének elköltésével a lelkileg szegény ember méltónak, tehetségesnek, és értékesnek érzi magát. Így aztán nem ritka, hogy ékszerekkel díszíti magát, megveszi a legújabb iPhone-t, az indokolatlanul drága ruhákat, és szorgalmasan demonstrálja gazdag életvitelét a közösségi oldalakon.
6. Esztelen spórlás
A megtakarítás nem rossz szokás, sőt nagyon is hasznos. De a gazdagok és a szegények másképp végzik megtakarításaikat.
A gazdag ember józanul felméri kiadásait, és megérti, mit takaríthat meg, és mibe kell befektetnie. A szegény hajlandó egészségét, kényelmét és idejét is feláldozni a spórlás érdekében. Például egy szegény ember a megtakarítás kedvéért minőségi vaj helyett inkább olcsó margarint vesz, vagy az autója javításán spórol, kockáztatva ezzel saját és családja életét.
7. Aggodalmak az étel miatt
Még egy gazdag, de lelkileg szegény családban sem mehet kárba az étel. Az étel megromolhat, megpenészedhet, de nem kerül a szemétbe, hanem undorral az arcukon, de elfogyasztják. Az ilyen családokban felnövő gyerekek gyakran szenvednek étkezési zavaroktól, és életük végéig szembesülnek annak következményeivel.
8. Fösvénység
A fösvénység a szegény ember ismérve, anyagilag és lelkileg is. Ha szorong, amikor meg kell osztania az ételt a társával, akkor nagy baj van. A fukar és szegény ember még a haszontalan dolgoktól sem tud megválni. A lakása ezért úgy néz ki, mint egy szeméttelep.
9. A „mindenhez is értek” érzés
A szegénység tüneteit nem mutató ember férfiasan bevallja, hogy nem ért mindenhez, és szívesebben hív olyan szakembert, aki ismeri a szakmáját. Megérti, hogy jobb egyszer kifizetni egy szakembert, mint rosszul megcsinálni, vagy nagy árat fizetni a javításért.
10. Képtelenség az ajándékok elfogadására
A szegények hajlamosak leértékelni önmagukat. Nehezen tudják elfogadni, hogy valaki helyettük fizessen. Vagy a kevésbé prózai ok – a szegény ember attól tart, hogy valami azonos értékűt kell majd adnia cserébe, és ez egyáltalán nem szerepel a tervei között.
11. Elhanyagoltság
A tömegben azonnal felismerni egy lelkileg szegény embert. A nő – lyukas piros táskával, 40 éves kabátban, smink nélkül. A férfi – lyukas cipőben és térdig érő nadrágban. Ráadásul lehet, hogy ezeknek az embereknek van pénzük, de nem költik önmagukra, mivel pazarló és felesleges kiadásnak tartják.
12. Állandó panaszok
Az az ember, aki panaszkodik – soha nem fogja magát hibáztatni a szegénységéért. Mindenki hibás: a szülők, a kormány, a fukar főnök, a férj, ő csak a körülmények áldozata.
13. Irigység
A szegény megszokta, hogy minden jó mással történik, vele sosem. És ezzel a felfogással éli az életét.
Légy felelős magadért, ne félj ajándékokkal kedveskedni önmagadnak és élvezni az életet. Ne feledd: A szegény ember megtalálja a módját, hogy pénzt takarítson meg, a gazdag pedig megtalálja a módját, hogy pénzt keressen. Ezért keress új bevételi forrásokat, bővítsd ismereteidet és képességeidet, és csak akkor sikerülhet minden számodra.
