Végigmúlatta életét – és “mellesleg” az egyik legnagyobb színészünk volt.

Budapesten született 1926. január 26-án, tehetős családban. Mensáros László anyai nagyapja ügyvéd volt és országgyűlési képviselő, az FTC alapítója, és első elnöke, és ott volt az MLSZ alapításánál is. Mensáros László édesanyja végül zenei konzervatóriumot végzett, de nem kellett dolgoznia, gyermekeinek szentelte életét.

Édesapját Mensáros Zoltán, József főherceg testőrtisztje. 1920-ban századosi rangban nyugdíjazták, aztán jogból diplomázott, utána pedig apósánál ügvédbojtároskodott.

A fiúknak nevelőnje is, németre, franciára, angolra tanította a fiúkat, de a szerelembe is ő avatta be. A gyermek már kicsi korában színház- és mozirajongó volt. Még elemis, amikor a francia iskolában egy La Fontaine verset mond, ennek hallatán a francia követ örömében csókolgatta.

Később, gimnazistaként pedig Burnett Kis Lordjának címszerepének megformálásáért pedig az akkor kultuszminiszter, Hóman Bálint gratulált neki.

Ekkor már a világirodalom remekeit olvassa, nem igazán fűlik a foga a tanuláshoz, mikor ez kitudódik, az apja eltiltja a további fellépésektől.  Nevelőnője, és felnőtt korában is barátjának vallott matematika-fizika tanára, Borbély Kamill támogatják lélekben.

Az érettségi után élték az életet, éjszakáztak, mulatoztak, operaházba jártak.

1944-től viszont a Magyaróvári Mezőgazdasági Akadémiára járt. Nem érdekelték a tárgyak, viszont ott nem bombáztak.  Ennek kapcsán, barátja által sok nyomort lát. Kezdi látni a valóságot, ami elől eddig vattába volt burkolva.

A nyilasok aztán felszámolják az Akadémiát, így Kassára ment. Apja hamis papírokat is szerez neki, nem akarja, hogy behívják.. 45-ben Bajorországig menekültek az apjával, érdekes, hogy varrásból, kötésből tartja fenn magát. 45 novemberében aztán visszatelepülhettek, ekkor a Gerbaud-ban könyvel. Mensáros László bátyja Zoltán, és írótársai unszolására jelentkezik Góth Sándorhoz, mert színész akar lenni. Ő meglátja benne a tehetséget, tanitgatja.  Egy év múlva aztán mint Góth Sándor, mind az apja meghal, viszont felveszik a Színiakadémiára.De aztán átiratkozik a Színészegyesület Színészképzőjébe, ahol hatalmas nevek tanítják.  Közben már Várkonyi Zoltánnál is játszik a Művész Színházban. Itt ismerkedik meg későbbi feleségével, Juhász Juditnak. Ő is tehetős családból származik, a Gamma Rt. igazgatójának lánya.  Nem biztos, hogy szerelmi házasság volt, társra vágyott.

Várkonyi közbenjár érdekében, bekerül a Színház- és Filmművészeti  Főiskolára, de ott kipellengérezik, akkoriban nem jó ómen polgári sarjnak lenni. Azt kérik tőle, hogy tagadja meg családját, nem áll kötélnek, pedig jelzik, hogy ellenkező esetben mennie kell. Aztán olyan ajánlatot kap, hogyha beköltözik a Horváth Árpád Szakkollégiumba, akkor maradhat, bár évismétléssel. Ezt az ajánlatot sem fogadja el. Végül mennie kell.

Ekkor dönt úgy, hogy disszidál, ám ez nem sikerül, végül több mint egy év fogházbüntetést kell leülnie.  Szombathelyen, majd Kaposvárott ül, ott van Cziffra György is.

1951-ben szabadul, a Nemzetibe megy statisztának, aztán elküldik származása miatt, ekkor a Madáchban köt ki. Aztán, mivel emberhiány van, mégis visszaveszik a Nemzetibe, ahol aztán olyan lehetőség is adódik, hogy nagy színészek foglalkoznának a tehetséges statisztákkal, aztán ha tehetségesnek bizonyulnak, működési engedélyt kaphatnak. Szörényi Évához

kerül, aki azonnal meglátja benne a kész színészt, jelzi is, hogy neki egyből dolgoznia kell. Szörényi Éva kérvényt fogalmaz meg érdekében, és pártolókat is talál, a kérvényt aláírja Gobbi Hilda, Tolnay Klári, Pécsi Sándor, Dayka Margit, Darvas Iván, és Várkonyi Zoltán is.

1952. augusztusától aztán a debreceni Csokonai Színházba kerül. Hatalmas társulatba, Márkus László, Soós Imre, Solti Bertalan, Örkényi Éva, Simor Erzsi mellé. Nem igazán érzi magát odavalónak, de aztán ráérez az ízére, játszik a Revizorban, majd övé lesz Hamlet. Kiválóan oldja meg feladatát, az előadás Claudius királya egy ifjú színész: Márkus László…

Aztán jön a forradalom, ő lesz az összekötő a

színház tagjai és a város vezetése között. Részt vesz a munkástanácsok szervezésében is, de ennyi. Aztán nyáron épp filmet forgat, amikor beidézik a rendőrségre. Az érdekli őket, hogy a forradalom alatt volt-e fegyvere. Aztán kiengedik. Ősztől már a Madách tagja lesz. Szerepel az Anna Frank naplójában, a Kurázsi Mamában. De aztán 58-ban mégis letartóztatják, a vád ellene: szidta a kommunistákat… Volt pályatársainak egy része ellene vall… Először Debrecenben ül, majd Pesten, ott találkozik Darvas Ivánnal…  1958-ban aztán ideiglenesen szabadlábra helyezték. Aztán megint börtön, kendertilolóban dolgozik. Még a rabság  elvált feleségétől, amnesztia miatt 1960 nyarán szabadult. Először segédmunkásként, majd pincérként dolgozik. Aztán Szolnokra hívják a Színházba. És ő megy. Akkoriban több akkori szemmel nézve problémás művész van a társulatban, mint Somogyvári Rudolf is. Itt köttetik a barátság…

Aztán a hatvanas évek elején tüdőbeteg is lesz.  1963-ban adja először elő legendás, XX. század c. önálló estjét, amit röptében betiltanak, de aztán Komlós János, volt ÁVH-s tiszt kérésére ezt visszaszívják. Majd 1964-től ismét  a Madách, hatalmas darabokkal, hatalmas szerepekkel.

Kiváló, Érdemes művész, Kossuth-díjas, Nívó-díjas, tanított színi tanodában is. És egész életét végig múlatta. Ivott, és minden, ami beletartozott. Ezt aztán később, majd második feleségének halála után fel is rója magának.

Ez az életmód addig tartott, míg  jött egy nagy mulatozás utáni infarktus, aztán mind több betegség.

Még megérte a rendszerváltást, de már  mind gyakrabban betegeskedett. Tevékenyen részt vett Nagy Imre újratemetésének szervezésében.

1993. február 6-án halt meg. A Farkasréti temetőben nyugszik.

Hatalmas színész volt, aki egész életében kétkedett magában, művészetében, tehetségében.

Fotó: Készítette: Fortepan/Hangosfilm – FOTO:Fortepan — ID 39208:Adományozó/Donor: Hangosfilm., CC BY-SA 3.0,

Forrás: Wikipédia, Sztankay Ádám – Kulissza 11., Arcanum Forrás