Tudtad, hogy régen volt fehér, és fekete szappan?

De mire használták?

Állítólag, nagyi elmondása szerint a legjobb szappant faggyúból, tepertőből, és a házi zsiradékból készült. Azokból, amik már ki lettek selejtezve. Kellett hozzá 4 ilyen-olyan zsiradék, aránya nincs meghatározva, és kell hozzá egy kiló zsír szóda. Ez ismertebb nevén marólúg, nátrium-hidroxid.

Ha ekkora mennyiségből főzték a szappant, akkor 7 liternyi víz ment hozzá. Feltették a 7 liter vizet főni az egy kiló szódával, ezt fölforralták – az volt a lúg.

Aztán ezt a felfőzött lúgot két fele osztották. Egyik felét beletöltötték egy edénybe, a másik felébe pedig belerakták a zsiradékot, és 3 egész órán keresztül főzték. Ekkorra feljött a tetejére a szappan.

Ezután levették a tűzről, leszedték a tetejéről a szappant, aztán az edényben maradt lúgot, ami még azért szappanos volt egy másik edénybe töltötték, és félretették.

Ott volt még a külön edénybe töltött tiszta lúg. Ezt tűzre tették melegedni, beleöntötték az előbb kimert, felszínre feljött szappant, és ezt addig főzték, amíg fehér nem lett, aztán mikor belemártották az ujjukat, és tenyerükre rakták, végighúzták rajta, akkor egy kis körívet rajzolt. Összekunkorodott.

Ekkor készült el a fehér szappan. Ezt egy alacsony falu  ládikába töltötték, ezt kibélelték általában konyharuhával, a szappant belemerték, és benne hagyták kihűlni, majd drót segítségével feldarabolták, amikor kihűlt.

Aztán felrakták főni az elsőre leöntött lúgot, ez főtt még egy ideig, nem túl sokat már, majd ezt is vagy bélelt ládába, vagy teknőbe töltötték, aztán ha lehűlt, kiszáradt, akkor darabolták. Na, ez volt a fekete szappan.

A fehér a mosakodáshoz való volt, a “fekete”, a sötétebb pedig a mosáshoz. Ez volt a mosószappan. Kiváló volt nagyon erős szennyeződések tisztítására. Konyharuhákat, koszos inggallérokat, munkásruhákat mostak vele.