Tudtad, hogy a gémeskúttal régen üzentek is?

A dézsa állón van

És mire használták még?

Hát víznyerésre persze. Ebből mertek vizet maguknak, és a jószágoknak. Ezen kívül?

Időjárást jósoltak vele, tudták azt is ránézésre, jó-e a vize, gyógyításra is használták, és távírónak. Hát igen.

Akkoriban nem volt sem telefon, mobil meg éppen nem, viszont volt nagy puszta – ahol messzire lehetett látni – akár egészen a másik gémeskútig, s mivel ezek jó nagyok voltak – jól lehetett velük üzenni.

Ha a pásztorember zavarosnak látta a kút vizét, akkor tudta, hogy rövidesen esős idő lesz.

És ha belenézett a kútba, s békák ugrándoztak a falán – biztos lehetett hogy jó víz van benne.

Ha valakinek begyulladt a szeme, akkor egy árpaszemmel meg kellett kerülnie háromszor is a kutat, elmondani egy mondókát, majd az árpaszemet valóban a kútba dobta, és még utána is köpött – biztos lehetett benne, hogy meggyógyul… (vagy sem)

Amúgy, hogy tiszta-e a víz lóval is meg lehet állapítani. A ló kényes jószág, ha nem akar inni a vízből, akkor azt a víznyerőhelyet jobb kerülni.

A pásztorok egymásra voltak utalva a régi időkben, de kapcsolatot tartani nehezen ment a távolság miatt. Viszont – mint már fentebb is említettem – ott volt a gémeskút, egyezményes jeleket alakítottak ki.

A régi időkben is volt zsiványbecsület. A pásztorok hamar meglátták, ha csendőrök, vagy a mezőőr mászkálnak a határban. Ilyenkor a kútnak a gémjét felengedték, vagyis magasan állt a kút feletti része, amin a vödör lógott.

Ha fel volt engedve a kútgém, és a vödröt, dézsát rárakták a kifolyócsatornára, akkor az azt jelentette, hogy jön az itatás.

Ha viszont a dézsát a földre rakták ilyenkor, akkor itt az evésidő.

Ha teljesen felengedték a gémet, és a dézsa a magasban lógott, akkor nagy baj történt, segítség kell.

Ha a dézsát felakasztották a kútágas szögére ilyenkor szintén segítséget kértek, mert a nyájba érkezett jószágot el kellett tüntetni, valami baj volt vele.

Ha a dézsa a kút mélyén volt, a gém vége látszott csak szinte, ilyenkor érkezőben voltak a gazdák.

Ha a dézsa nem lógott a kútostoron, leszedték róla, az ostort pedig felrakták a kút ágasára – ezzel jelezték hogy a víz rossz, ne igyanak belőle.

Nagyjából ugyanez volt a jelentése annak is, ha nem csak a dézsa, de még a kútgém is hiányzott. Nagy eséllyel ilyenkor balesetveszélyes volt megközelíteni is.

Ha a kútgém nagyjából vízszintesen állt,állón volt a dézsa,  a gém elejére pedig kendőt, vagy kötényt kötöttek,  akkor nő volt a pásztorszálláson. Elvégezte a női munkákat, de mást is vállalt…

Ha ugyanígy állón volt a dézsa, de a gém hátuljára volt szűr terítve, akkor számadó érkezett.

Ha pedig a dézsát rárakták a kútkáva szélére, és a gém hegyére egy rossz szűrt akasztottak, annak az volt a jelentése, hogy megjött az ócskás,  neki eladhatták az elhullott, rossz szőrt, és tőle vehettek olyan dolgokat, amihez másképp nem juthattak. Bicskát, vagy pipaszárat, ilyesmit, vagy ha kellett a kunyhóba valami. Forrás