Mit használtak régen cserepes virágokra tápsók helyett?

Régen túl sok variáció nem volt arra, ha trágyázni akarták a virág földjét. Kint a szabadban, a kertben nem volt gond, de be a lakásba utánpótlásra csak nem vihettek valódi trágyát, ezért próbálták másképp megoldani a problémát.  Ha volt is a virágboltban tápoldat – az emberek általában házilag oldották meg a növények istápolását.

Nagyi mindent hasznosított, szinte semmit nem dobott ki, így volt ez a kávézaccal is. Kávéfőzés után, mikor már kihűlt – hol az egyik, hol a másik cserepes virágot kínálta meg vele. Szépen összevegyítette a felületen. Nőttek is mint a kender. De locsolhatjuk is őket. Egyszerűen a locsolóvízbe rakjuk a kávét, jót tesz nekik.

Ha papa nagy ritkán lehajtott egy sört, akkor az üveget kiöblítette, az öblítővízzel szintén meglocsolta valamelyik virágot. Aztán ott volt az élesztős öntözés. Vett egy fél csomag élesztőt, ami akkoriban általában 5 dkg volt, hisz kimérősen vettek mindig 10 dekát. Ezt elkavarta egy kis vízbe, hogy feloldódjék, aztán 5 liter vízhez adta a keveréket. Ezt felkavarta, aztán ezt használta locsolásra. Persze nem minden alkalommal, évente néhányszor csak. Meghálálják a növények, szebbek, egészségesebbek lesznek tőle.

Mikor bejöttek a folyékony mosogatószerek, akkor figyelte meg, hogy ahová a mosogatóvizet borítja ki ott sokkal nagyobbak a virágok, sötétebbek a levelek, a többi szinte csenevész mellette.

Érdekelte minden, ezért utánanézett hogy miből is van az a mosogatószer, és rájött, hogy nagyjából ugyanazt tudja, mint a kombinált műtrágya.

Innentől kezdve a benti növényeknél is havonta egyszer elkezdte használni a keveréket. Nem készítette olyan töményre, mint amit kiöntött mosogatás után, két liter vízhez egy cseppnyit tett csupán, de ez is meglátszott a virágain, sokkal élettelibbek lett, és színük is élénkebb lett.

Aztán ott volt a húsleves. Ha maradt valamennyi, azt is a virágok kapták.

Na és a tej, ami tökéletes trágya – amúgy növényvédőszernek is jó – ha volt fölösleg, akkor időnként ebből is áldoztak a növények kedvéért.

Egy biztos, 60-70 éve tápsókért nem adtak pénzt, mégis voltak olyan szépek a cserepes virágok, mint manapság. Forrás