Miért volt jó az otthonka?

Mert, hogy jó volt az tagadhatatlan.

Olyannyira volt jó, hogy az idősebb korosztály egyik alap ruhadarabja faluhelyen máig, de sokan ebből a korosztályból városon sem szakadnak el tőle.

Eredetileg – ezt már mindenki tudja – munkaruhának találták ki valamikor az ötvenes évek vége fele a németek, aztán szépen elterjedt. Köpenynek készült – aztán elvesztette gallérját, anyaga könnyedebb lett – kialakult máig általánosan használt formája.

Elkezdték használni az asszonyok kötény helyett, később pedig már sportot is űztek belőle minél egyedibb legyen, varratták, vagy maguk varrták.

Idővel a nagy kereskedelem felhagyott árusításával, innentől külföldről hozták élelmes kereskedők, vagy akár saját maguk varrták, varratták – és jó pénzért árusították. Mai napig stabil vevőkörrel.
Munkaruhának tökéletes, hisz akár műszálas anyagból, akár vékony pamutból készült – könnyen tisztán tartható volt, védett is. Ősszel-télen a többi ruhadarabra rávéve nadrág-szoknya,pulcsi nagy részét védte, tisztán tartotta.

Hatalmas zsebeibe jól lehetett pakolni, ha nem volt rá szükség pillanat alatt kigombolta az ember, és már vehette le is. Könnyed anyaga miatt ki tudták öblíteni akár a kútnál is, kicsavarták-kirázták, aztán már mehetett is a kötélre szárítkózni.

Nyáron meg mintás, vékony, de át nem látszó anyaga miatt akár minden blúz nélkül is fel lehetett venni, így szellős lehetett. ha beleizzadt a gazdasszony, 2 perc alatt kimosta, anyaga általában olyan volt, amit vasalni nem kellett, ha gyűrött volt, akkor kirúgta magát. Nem kellett vasalgatni – mert ugye ha dolog van ez a munkafolyamat, amin egész jól lehet takarékoskodni.

És bár eleinte tényleg csak otthon hordták az asszonyok – egy jókora réteg annyira megbarátkozott vele,hogy bevásárláshoz, piacra menetelhez is felvette, sőt – ha csak nem orvoshoz, vagy vendégségbe ment – lényegében bárhová.

Ők a mai napig esküdnek rá mondván: Ápol és eltakar… Forrás