Meddig főzzük a tojást, és az időt mikortól számoljuk?

Annál egyszerűbb nincs, mint tojást főzni, gondoljuk naivan, és valójában igaz is, hisz ha feltesszük főni valamennyire megfő, az biztos, … de nem biztos hogy olyanná válik, amilyenné szeretnénk.

Azt persze tudjuk, hogy percre megy a játék, van valami háromperces, régebben ehhez volt a homokóra – meg persze a telefonáláshoz – meg tízperces talán?

De hogy számoljuk, honnan? Meg biztos, hogy ennyi?

Lehet a tojást kevésbé megfőzni, mint kellene, és túlfőzni is.

Mondjuk, ez utóbbiból semmi kára nem származik – azon kívül, hogy a sárgája szélén lesz egy kis zöldes csík a fehérje mellett. Láttunk már ilyet, emlékszem, mikor nagymamám húsvétkor a kemény tojást főzte a sonka főzőlevében, rendszeresen így sikeredett.

 Nézzük akkor bele ebbe a “tudományágba”! 

Ha lehet ilyen-olyan tojásnak ne válasszunk nagyon pici, és nagyon nagy, mondjuk két szíkű tojást, mert ezek főzési idejét nehéz belőni.

A főzési idő átlagos méretű, L-es, M-es tojásokra vonatkozik.  Ha hideg a tojás, hűtőből vettük ki, akkor rakjuk hideg vízbe fel, mert hiába dobjuk a víz forrásakor a tojást a vízbe, attól még a belseje hideg egy ideig, és lassabban fő.

Ha nem volt hűtőben, akkor a mérési időt a víz felforrásától számítjuk, pontosabban akkor rakjuk a vízbe.  A vízbe ne sót tegyünk, ha azt akarjuk, hogy könnyen hámozható legyen a tojás, hanem egy pici ecetet.

Nem kell félni, semmi sem érződik az ízén az ecetes fürdőből.  Feltesszük a vizet forrni. Annyi vizet rakjunk bele, hogy a tojás teljes egészében bele tudjon merülni. Belerakjuk a leöblített tojásokat, ha a hideg hűtőből vettük elő, ecetezzük, és várunk. Várunk addig, míg fel nem forr a víz.

Innen számítjuk az időt. És ez az a pont a víz hőfokánál, hogyha konyha meleg tojásunk van, belerakhatjuk a forró vízbe főni, és a belerakás, pontosabban belesüllyedéstől számítandó a főzési idő.

Van 2 perces, nagyon-nagyon híg tojás – ennek a fehérje nagy része már kemény, de még van kocsonyás anyag, a sárgája pedig folyós, méghozzá nagyon.

A 3-4 perces tojás a klasszikus híg tojás. A 3 percesnél a fehérje már kemény, de a sárgája még teljesen híg. A négy percesnél pedig a fehérje kemény, és a sárgája is már krémesebb.

Hat perces tojást akkor készítünk, mikor arról álmodozunk, hogy a fehérje kemény legyen, a sárgája nagy része is, de sárgájának a belsejében legyen még egy ris krémes, folyékony rész.

A 8 perces főtt tojás már teljes egészében kemény. A sárgája még krémesebb, nem töredezik, de tökéletesen megfőtt. Sárgája teljes egészében sárga, sehol egy kis elszíneződés, a fehérje meg természetesen kemény és fehér.

10 percesként szintén teljesen kemény tojásról beszélhetünk, de itt már nem csak a fehérje, hanem a sárgája is kemény teljesen. Ennél hosszabb időre nincs szükség, ha mégis túlfőzzük, akkor az simán megállapítható.

Nem az ízéből, hisz semmiféle befolyással nem bír, de a fehérje melletti sárgája rész már zöldes árnyalatúvá válik, mint a nagyi húsvéti tojása. Apropó… húsvéti tojás. Ha nem használod a sonka főzőlevét másra, akkor abban tedd fel főni a sonkához szánt tojásokat, nagyon finom eredmény lesz a jutalmad!

Viszont a festésre szánt tojásokat ne ebben főzd, mert zsíros a lé, így a tojás is az lesz, filtes-foltos-pöttyös-mázgás lenne az eredményed.