Kihalófélben vannak a szentjánosbogarak és sajnos ebben az emberiség a legnagyobb ludas!

Ezek a varázslatos teremtmények tündökölnek a sötét erdőbeli éjszakákban, de sajnos, ha így folytatjuk, már nem sokáig gyönyörködhetünk a sziporkázó táncaikban. Az emberek által alkalmazott és használt vegyszerek és a sok mesterséges fény a kihalás szélére sodorta a szentjánosbogarak populációját.

A szentjánosbogarak nem csak vizuális szempontból csodálatos teremtmények, hanem az ökoszisztémában is meghatározó szereppel rendelkeznek. Egy olyan rovarcsoportról beszélünk, amely világszerte jelen van, és közel 2000 különböző fajt különböztethetünk közöttük meg.

Ám sajnos természetes élőhelyük egyre kiszorulófélben van, ugyanis a mostani életkörülményeik abszolút nem kedveznek a természetes életciklusuk fenntartásához.

„Megannyi vadon élő példányukat a kihalás veszélyezteti, egész egyszerűen azért, mert egyre kevesebb és kevesebb a megfelelő feltételeket biztosító élőhely számukra.” – adta tudtunkra Sara Lewis, a Tufts University biológusa, aki számos kutatást végzett már a szentjánosbogarak megfigyelésével kapcsolatosan.

Egyik példájában Lewis a malajziai szentjánosbogarak esetéről mesélt, ami azért különleges, mert a Malajziában őshonos példányok hírhedtek a szinkronban végzett fényjátéknak nevezhető csoportos táncukról, melyet az ott őshonos mangrove erdők között lejtenek, mármint csak lejtenének, ha meglennének még mindig a mangrove erdők… Sajnálatos módon ugyanis az erdők jelentős részét elpusztították és helyükre pálmafaültetvényeket telepítettek az olaj előállítás miatt.

És ez csak az egyik ok amiért drasztikusan csökkenni kezdett a szentjánosbogarak száma. A másik a megnövekedett vegyi szennyezettség, melyet leginkább a vegyszereknek és rovarirtóknak köszönhetünk. Akárhogy is igyekszünk visszaszorítani a használatukat, vagy öko-barátabb alternatívákkal helyettesíteni ezeket a vegyszereket, a talajvízbe bekerülve nagyon hosszú ideig éreztetik negatív hatásaikat.

Egy soron következő ok pedig a mesterséges fény, amely „azon kívül, hogy felborítja az élőlények bioritmusát – beleértve a miénket is – teljesen összezavarja a szentjánosbogarak napi rítusait” – tette hozzá Avalon Owens a projekt társkutatója.

A kutatás többek között arra is kitér, hogy a bolygónk felszínének közel 23%-át éri éjjel is valamilyen mesterséges fényforrástól eredő fény.

A kutatók azt is fontosnak tartották kiemelni, hogy a megnövekedett turizmus is nagyon sokat nyom a latba, ha a szentjánosbogarak kihalásáról van szó. Sajnos nagyon sokan gyűjtik ezeket a rovarokat.

Létezik pár igen különleges fajta, amelyek eltűnése pótolhatatlan űrt hagyna maguk után: a Photuris nevezetű faj szív alakú világító potrohhal vonzza magához a társait.