Hol készülhetett a fotó? Tanyán-falun, vagy városon?

Magyarország, lány főzés étkezés tűzhelyen

És van-e jogunk felháborodni mostani idők szerinti “tisztaság” hiányától?

A fotó egy külföldi oldalon magyarországi felvételként van fenn, de a sorozat többi felvételéből kiderül, hogy ez egy Lengyelországban készült felvétel – mely jelen pillanatban teljesen lényegtelen, hisz az ötvenes-hatvanas, és bizony a hetvenes években is tanyán-falun a legtöbb helyen hasonló körülmények voltak mifelénk is.

Ilyenkor persze jön a “de nálunk ám patyolat rend volt ám a tanyán is”. Általában az emlékezet megszépíti a dolgokat, és a patyolat rend az relatív. Mindig az adott lehetőségekhez mérjük.

Itt bizony mai szemmel a törülközők enyhén szólva szennyezettek.

Ám faluhelyen, ahol ott voltak az állatok, a föld, gyerekek, akik kint játszanak szakadatlan az udvaron – általában van egy rongy, amivel alapból letöröljék a kezüket, úgy nézem az van legalul a koszos törülközők alatt. És van még pár koszosabb, a második körre, meg a törülközőtartóról már levett, és odatett a többihez, hogy várja majd a mosás napját, ami akkoriban nem naponta-kétnaponta volt, hanem jó esetben is hetente, de sokszor kéthetente.

Ugyanis legtöbb esetben kézzel mostak, ráadásul a mosószer nem volt olcsó mulatság, sőt – igencsak drága mulatság volt, úgyhogy be kellett osztani.

A mosásra egy nap ráment az áztatással, előmosással, mosással, főzéssel, minimum kétszeri öblítéssel. És mindenhez vizet venni, melegíteni, önteni, nyomkodni, dörzsölni…

Más világ volt.

Mivel legtöbben nem éltünk akkoriban, legalábbis nem ténykedtünk hasonló körülmények között – nincs jogunk megszólni.

Még csak falikút van a konyhában hideg vízzel, sparhelt, amit állandóan rakni kellett fával, vagy egy kis szénnel, szedni kifele a salakot, vagy hamut…

Egész nap melegítették a vizet nagy fazékban hogy legyen ha kell mosogatáshoz, mosdáshoz, bármihez. Akár csak moslék forrázásra is, hisz azt is innen vették.

De ilyen mosófazékban főzték sok helyütt a krumplit a disznónak is.

A lényege az egésznek, hogy annyiféle munka folyt egy korabeli tanyai konyhában, hogy igazi rendet tartani csak az tudott, akinek vagy volt külön nyári konyhája, és ott csapódott le a kosz, vagy pedig kint semmit nem dolgozott,

Ez pedig ritkán fordult elő, hisz a tanyai, falusi élet a végtelen munkáról szól.

Tanyán pedig még manapság sem a patyolat tisztaságnak élnek, hanem hogy minden munka el legyen végezve az állatoknál, és a földeken…

Éjt nappallá téve, és egyetlen egy szabadnap nélkül egész évben…(amúgy nagy eséllyel egy falusi, viselet terén már városiasodó, de még egyszerű körülmények között élő család életét mutatja be a fotósorozat) Forrás