A férjemmel megálltunk tankolni, amikor a benzinkutas odajött hozzám, és egy cetlit nyújtott át: „Menekülj el tőle, mondd, hogy a mosdóba mész, és tűnj el…” 😨😨
Már órák óta autóztunk az autópályán. Ő ingerült volt, alig szólt hozzám, én pedig igyekeztem nem beszélgetést kezdeményezni — mostanában teljesen megváltozott.
Amikor az üzemanyagszint mutatója a nullához közeledett, megálltunk a legközelebbi benzinkútnál. A férjem kiszállt, én pedig a kocsiban maradtam.
Egy perc múlva egy kék egyenruhás alkalmazott odalépett az ablakhoz, és udvariasan megkért, hogy szálljak ki, hogy aláírjam a blokkot.
Átvettem tőle a papírt — és rögtön észrevettem, hogy ez nem egy blokk. A lapon röviden és világosan ez állt:
„Menekülj el tőle. Mondd, hogy a mosdóba mész, és menj el. Gyorsan.” 😨
Először azt hittem, hogy ez csak egy rossz vicc. De amikor a férfira néztem, finoman megrázta a fejét, és a szemével a férjemre mutatott. Abban a pillanatban megértettem, mire gondol — és rémülten elrohantam. 🫣😱
Folytatás az első kommentben 👇👇
Ekkor vettem észre: a férjem kabátujján egy folt volt, ami vérre emlékeztetett.
És a csomagtartóban, amit épp akkor nyitott ki, szintén vörös foltokat láttam.
A szívem hevesen vert. Csak ennyit tudtam kinyögni:
— „Én… elmegyek a mosdóba.”
Bólintott, anélkül, hogy rám nézett volna. Lassan elindultam az épület felé, próbáltam nyugodtnak tűnni.
Odabent már várt rám ugyanaz az alkalmazott — egy telefonnal a kezében.
Halkan odasúgta:
— „Már hívtuk a rendőrséget. Ne menj vissza az autóhoz.”
Néhány perccel később a benzinkutat körbevették a rendőrautók. A férjemet közvetlenül a kút mellett tartóztatták le, én pedig még mindig nem tudtam elhinni, hogy ez valóban velem történik.
Később ugyanaz az alkalmazott odajött hozzám, és halkan azt mondta:
— „Néhány napja láttam őt itt. Egy másik nővel volt.”
Majd hozzátette:
— „Később felismertem a híradóban. Az a nő eltűnt.”
És akkor megértettem: azon az éjszakán engem is ugyanaz a sors várt volna.
