Hivatali visszaélés, valamint költségvetési csalás gyanújára hivatkozva fordul ismét a hatóságokhoz Hadházy Ákos.
A volt parlamenti képviselő közösségi oldalán közölte, hogy olyan dokumentumok jutottak el hozzá, amelyek a miniszterelnök édesapjának, Orbán Győzőnek az érdekeltségébe tartozó Dolomit Kft., illetve a Mészáros Lőrinc fémjelezte V-Híd közötti üzleti kapcsolatokat részletezik.
A politikus állítása szerint a birtokába került iratok a két vállalat 2024-re és 2025-re vonatkozó keretszerződéseit tartalmazzák. Hadházy úgy véli, ezek a papírok közvetett bizonyítékként szolgálhatnak arra, hogy a Dolomit Kft. hatalmas mennyiségű kőanyaggal látta el azokat a kiemelt állami projekteket, amelyek kivitelezésében a V-Híd is kulcsszerepet játszott.
A volt képviselő szerint a szerződésekben szereplő árak több esetben meghaladhatják a piaci szintet. Állítása alapján egyes termékeket akár a piaci ár kétszereséért is értékesíthettek, ami szerinte magyarázatot adhat arra, hogy a Dolomit Kft. miért működött kiemelkedő nyereséggel az ágazat más szereplőihez képest.
Hadházy azt is állítja, hogy a szerződések olyan feltételeket tartalmaznak, amelyek lehetővé tehették az árak rendszeres módosítását és emelését. Véleménye szerint ez tovább növelhette a vállalat bevételeit az állami projektekből.
A nyilvánosságra hozott dokumentumokhoz kapcsolódóan egy táblázat is előkerült, amely állítólag a leszállított mennyiségeket tartalmazza. Hadházy ugyanakkor maga is jelezte, hogy a kimutatásban szereplő adatok valódiságát nem tudja ellenőrizni, ezért szerinte ennek vizsgálata a rendőrség, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata lehet.
A politikus számításai szerint a V-Híddal kötött szerződésekből a Dolomit Kft. 2025-ben több milliárd forintos bevételhez juthatott. Az általa ismertetett adatok szerint a szállítások jelentős része az M1-es autópálya bővítéséhez kapcsolódhatott, de kőanyag kerülhetett az iváncsai akkumulátorgyár vasúti infrastruktúrájának építéséhez is.
Az ügyben egyelőre Hadházy Ákos állításai, valamint az általa közzétett dokumentumok ismertek. A szerződések és a bennük szereplő adatok hitelességét hivatalosan még nem erősítették meg, a kérdés tisztázása várhatóan a hatósági vizsgálatok feladata lesz. A sajtó több megkeresést is küldött az érintett vállalatoknak, de a cikkek megjelenéséig nem érkezett nyilvános válasz.
