Ruff Bálint nekiment a Fidesznek: „A valaha volt legnagyobb átvilágítást fogom megcsinálni”
Ruff Bálint nem óvatos bemutatkozással érkezett a parlamenti bizottsági meghallgatására. Magyar Péter jelöltje a Miniszterelnökség élére már az elején világossá tette: szerinte nem egyszerű kormányváltás történt, hanem olyan rendszerváltás kezdődik, amelynek egyik első feladata a múlt teljes átvilágítása lesz. A leendő kancelláriaminiszter a Karmelitában, a Kabinetirodán és a Belügyminisztériumban látott luxusról beszélt, majd kimondta a mondatot, amelytől alighanem sokan feszengeni kezdtek a régi hatalmi körökben: „A valaha volt legnagyobb átvilágítást fogom megcsinálni.”
„Ez a minisztérium a rendszerváltás motorja lesz”
Ruff Bálint az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság előtt két államtitkárjelöltje, Csontos Bence és Bíró-Nagy András bemutatásával kezdte a meghallgatást, majd gyorsan rátért arra, milyen szerepet szán a Miniszterelnökségnek. Nem hagyományos kancelláriaminisztériumról beszélt, hanem olyan központi politikai-stratégiai intézményről, amely a kormány munkáját fogja össze, és biztosítja, hogy a Tisza-kormány tartsa magát a választóknak tett ígéreteihez.
A 444 tudósítása szerint Ruff úgy fogalmazott: az ő feladata az lesz, hogy mindenben segítse a miniszterelnök és a miniszterek munkáját, hogy megvalósítsák, amit ígértek. Azt is mondta, van egy 398 soros táblázata azokról az ügyekről, amelyeket nem szabad elfelejteni. Ez a mondat egyszerre hangzik technokratikusan és fenyegetően: a régi rendszer ügyei nem a feledésbe mennek, hanem listára kerülnek.
A luxusbejárás után nem maradt csendben
A meghallgatás egyik legerősebb része az volt, amikor Ruff a hétfő esti épületbejárásokról beszélt. Magyar Péterrel és több leendő miniszterrel együtt végigjárták a Karmelitát, a Kabinetirodát és a Belügyminisztérium épületét. Ruff szerint olyan fényűző luxust láttak, amely a világ legdrágább szállodáit idézi.
Külön emlegette a Kabinetiroda szivarszobáját, a panorámás éttermet, a márványból faragott asztalt, valamint a Belügyminisztérium épületét, amelyről azt mondta: egy ideig senki nem tudott megszólalni attól, amit látott. A politikai üzenet egyértelmű volt: miközben az ország közszolgáltatásai roskadoztak, a hatalom csúcsán közpénzből épültek luxusterek.
Amikor Ruff pazarlást és urizálást emlegetett, Tuzson Bence közbeszólt, hogy „ez hazugság”. A vita ettől csak még élesebb lett. A volt igazságügyi miniszter többször is megpróbálta megszakítani a felszólalást, a bizottság elnöke pedig figyelmeztette. A jelenet pontosan megmutatta, milyen hangulatban indul az új korszak: a Tisza már nemcsak beszél a régi rendszer átvilágításáról, hanem a Fidesz emberei előtt mondja ki, mit akar feltárni.
„Az állam nem bánt, hanem szolgál”
Ruff Bálint egyik legerősebb mondata az volt, hogy vissza kell állítani: az állam nem bánt, hanem szolgál. Szerinte véget kell vetni annak, hogy embereket a véleményük miatt üldözzenek, hogy az állami kommunikáció gyűlöletet terjesszen, és hogy százmilliárdokat költsenek lejárató kampányokra.
A leendő miniszter azt ígérte, törvénybe iktatják, hogy a magyar állam nem terjeszthet gyűlöletet, lejáratást és más emberek megalázását. A 444 tudósítása szerint azt is mondta: a kommunikációs szerződéseket egyszer és mindenkorra át fogják nézni, a vagyonvisszaszerzési hivatal pedig jogállami keretek között állna fel, és ha minden jól megy, július 1-jétől már dolgozna.
Ez a mondat különösen erős egy olyan országban, ahol az elmúlt években az állami kampányok sokak szerint nem tájékoztattak, hanem ellenségképeket gyártottak. Ruff most azt üzeni: a közpénzből finanszírozott gyűlöletpolitikának vége.
Tuzson Bencének is odaszúrt
A meghallgatás egyik legélesebb párbeszéde Ruff és Tuzson Bence között zajlott. Tuzson szerint nem miniszteri programot hallottak, hanem politikai gyűlöletkeltést, és azt állította, hogy a Tisza a fékek és ellensúlyok rendszerének lebontására készül, amikor közjogi vezetők távozását követeli.
Ruff erre keményen reagált. Azt mondta: amikor Tuzson a jogállam védelméről beszél, „még az én sokat látott szemem is elkerekedik”. Felidézte a Szőlő utcai vizsgálat ügyét is, amelyben szerinte Tuzson egy másik hatalmi ág vizsgálatába szólt bele. A volt miniszter közbeszólt, hogy nem ezt mondta, de a hangulat ettől csak tovább forrósodott.
Ruff egyik legemlékezetesebb mondata az volt, hogy ő tízmillió ember minisztere akar lenni, és jobban fog igyekezni a fideszes szavazókat is képviselni, mint ahogy szerinte saját politikusaik tették. Ez egyszerre volt odaszúrás és politikai ajánlat: a Tisza nemcsak a saját táborának akar kormányozni, hanem azoknak is, akik eddig a Fideszre szavaztak.
Ügynökakták, vagyonvisszaszerzés, antikorrupció
Ruff Bálint korábbi interjúiban is világossá tette, hogy a Miniszterelnökséget nem díszpozíciónak szánja. A Válasz Online-nak adott interjújában arról beszélt, hogy a minisztérium lesz a kormányzati stratégia központja, és egy szakpolitikai referatúra segíti majd a döntéshozatalt. Azt is mondta, hogy a lehető leghamarabb nyilvánosságra hoznák az ügynökaktákat, a lehető legkevesebb nemzetbiztonsági kitakarással. Emellett ő kapta a feladatot a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal megszervezésére.
A meghallgatáson ehhez kapcsolódva azt hangsúlyozta: nem ő lesz az „elszámoltató”, hanem olyan teret akar biztosítani, ahol más hatalmi ágak és intézmények jogállami keretek között tehetik a dolgukat. Ez fontos különbség. A Tisza-kormány nyilvánvalóan elszámoltatást ígér, de Ruff próbálta jelezni, hogy ezt nem politikai bosszúként, hanem intézményes, jogállami folyamatként akarják végigvinni.
A Fidesznek szóló legkeményebb üzenet
Ruff Bálint meghallgatása nem az a típusú bizottsági ülés volt, amelyet másnapra elfelejt a közvélemény. A leendő miniszter egyszerre beszélt luxusról, gyűlöletpropagandáról, állami visszaélésekről, jogállami helyreállításról, ügynökaktákról és a legnagyobb átvilágításról, amit Magyarország valaha látott.
A Fidesz számára ez különösen kellemetlen helyzet. Az új kormány nemcsak azt mondja, hogy másképp fog kormányozni, hanem azt is, hogy végignézi, mi történt az elmúlt 16 évben. Milyen szerződések születtek, hova mentek a közpénzek, hogyan működött az állami propaganda, kik hozták a döntéseket, és milyen luxust építettek maguknak azok, akik közben puritánságról, nemzeti érdekekről és válságkezelésről beszéltek.
Ruff Bálint mondata ezért lett ennyire erős: „A valaha volt legnagyobb átvilágítást fogom megcsinálni.” Ez nem egyszerű kampányszlogen már, hanem kormányzati ígéret. És ha valóban végigviszik, akkor a következő hónapokban nemcsak új törvények jönnek, hanem régi ajtók is kinyílnak.
